Történelmi és földrajzi áttekintő

Ez a Földközi-tengerben fekvő szigetcsoport igazán egyedi ország Európában. Szinte mindenki megtalálja a számításait, legyen szó pihenésről, aktív kikapcsolódásról, a természet vagy a történelmi örökség kereséséről.

Málta kb. 90 km-re délre helyezkedik el Szicíliától, és nagyjából 300 km-re Afrikától. Elhelyezkedése miatt mindig is nagy érdeklődésre tartott számot a hódítók körében, hiszen a híd volt ezáltal Európa és Afrika között. A több sziget közül Málta majd Gozo a két legnagyobb, a kb. 530 000 fős lakosság is ezeken a szigeteken él (Gozo-n csak 30 000-en nagyságrendileg). Következik Comino és Cominotto, ahová a nyári időszakban érdemes átlátogatni, hiszen főbb látnivalója a kristálytiszta, türkiz színéről híres Kék Lagúna. A Szent Pál és Filfla szigetek a legkisebbek.

A legmagasabb pont 260 m körül a Dingli szikláknál helyezkedik el, innen lélegzetálló a kilátás, előttünk csak a nagy kékség..

A főváros Valletta, mely a híres alapító nagymesterről kapta a nevét 1566-ban a nagy török ostromot követően.

Méreteit illetően ne gondoljuk, hogy a 27 km-es légvonalbeli hosszúság és 14 km-es szélesség olyan gyorsan átszelhető, a közlekedés mediterrán stílusban történik…

Két hivatalos nyelv a máltai (sémi nyelv, latin betűkkel írják, hangzásában nagyon hasonlít az arabra) és az angol, valamint az olasz is igen használatos.

Málta és Szicília összeköttetését fizikai értelemben is több bizonyíték alátámasztja, kb. 15 000 évvel ezelőtt váltak külön.

A történelem 7-8000 évre tekint vissza, az első lakosok Szicília felől érkeztek, barlangokban élő emberek voltak.

A megalitikus (mega=nagy, litos=kő) avagy neolitikus-kőkorszakbeli templomépítmények a termékenység istennőinek szobrait őrizték, és közösségi, találkozóhelyekként is funkcionáltak. Az ekkor élő emberek hittek a lélekvándorlásban is, vallásukra a termékenység kultusz volt jellemző. A romok ma a Világörökség listáján szerepelnek.

A következő hódítók a főníciaiak voltak, nagy kereskedő és hajós népek lévén szívesen telepedtek le a térségben.

A pun háborúk során Málta is a Római Birodalom része lett, ekkor történt Pál apostol hajótörése is, aki megtérítette a helyieket, így Málta az első keresztény szigetté vált Európában.

A Római Birodalom kettébomlása után bizánci uralom következik, majd a 9. századtól az arabok hódítják meg a térséget. A már régebben létező Melita (vagyis „mézes”) város helyén felépítik Mdina várfalait, mely a 16. századig fővárosként is funkcionál. Ez a középkori hangulatú város ma is kellemes séták helyszíne.

A normannok, spanyolok uralma után a lovagrend időszaka következik. V.Károly adományozza a szigeteket a 11. századi Szentföldön alapult rendnek. Ez hosszú és igen fontos időszak, 1565-ben a törökkel kell szembenézniük az új lakosoknak a helyiekkel szövetkezve, de győzelmüket követően új fővárost is építenek, melyet Jean de La Vallette nagymester után Vallettának neveznek el. A lovagok 270 éven át élnek itt, majd a franciák űzik ki őket, és az utolsó hódítók az angolok lesznek.

150 éves angol gyarmati időszak után 1964-ben Málta függetlenné, majd 1974-ben köztársasággá válik.

2004-ben csatlakoztak az Európai Unióhoz, és 2008 óta az euró a hivatalos fizetőeszköz.